Az Egyházmegye új járványügyi rendelkezése

1. Tekintettel az óvatos állami enyhítésekre és a beoltottak növekvő számára, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében 2021. április 17-én, szombattól ismét a nép részvételével végezhetjük a szentmiséket, a püspöki konferencia irányelveinek megtartásával.
2. Nevezetesen, továbbra is kötelező a maszkviselés, a kézbe áldoztatás, a kézfertőtlenítő használata, és a távolságtartás.
3. Az MKPK március 5-ei egyhangú határozata (521/2021) szerint, a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alóli felmentés további intézkedésig érvényben marad.
4. Templomainkon kívül, plébániáinkon és az oktatási, szociális, egészségügyi és más intézményeinkben továbbra is mindenben kövessük az állami előírásokat. A hatóságokkal mindenben működjünk együtt és legyünk figyelemmel az általuk kiadott általános irányelvekre.
5. Felhívjuk a figyelmet, hogy aki a koronavírus betegség bármilyen tünetét észleli magán vagy családján, az maradjon távol a liturgikus közösségtől.

Budapest, 2021. 04. 09.

Erdő Péter
bíboros, prímás, érsek

 

Gondolatok Nagycsütörtökre

Nagycsütörtök és az azt követő napok nem önálló, egymást követő, egymáshoz így-úgy kapcsolódó ünnepek, hanem egyetlen ünnepnek, a Húsvétnak különféle fázisai, mozzanatai. Különféle oldalakról, szempontokból mutatják meg az egyetlen ünnepet, magát Húsvétot.

A liturgia – ha engedjük – ezeken a napokon – amiket összefoglaló néven (Húsvéti) Szent Három Napnak nevezünk – „kézen fog” bennünket, vezet minket annak az egyetlen ünnepnek, a Húsvétnak a misztériumához. Érdemes engednünk, hogy az Egyházunk liturgiája – ami ebben a Szent Három Napban igencsak különleges – vezessen minket, és ne mi akarjuk a liturgiát vezetni, meghatározni. (Esetleg elhagyni belőle valamit.)

“Gondolatok Nagycsütörtökre” bővebben

Járványügyi rendelkezések az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében – a püspöki konferencia irányelvein túlmenően – az itt élő hívekért érzett felelősségtől vezérelve a koronavírus járvány magyarországi harmadik hulláma miatt meghirdetett veszélyhelyzetben, visszavonásig a következő rendelkezések lépnek életbe:

1. A templomok, mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be. Mégis felelősen és körültekintően kell eljárnunk, ezért a nyilvános istentiszteletek 2021. március 8., hétfőtől az egyházmegye egész területén szünetelnek. Egyetlen kivétel a temetés, amelyet egyszerű formában, röviden, maximum 50 fő részvételével lehet megtartani, hacsak a hatóságok ennél kisebb létszámot nem írnak elő.

2. A már felvett miseszándékok sine populo (= nép részvétele nélküli) módon engedélyezetten elvégezhetők vagy az Egyházi Törvénykönyv rendelkezése értelmében áthelyezhetők (CIC 1309. k.). A híveket pedig arra bátorítjuk, hogy otthonról az interneten vagy a tömegtájékoztatás eszközein kapcsolódjanak be a szent cselekményekbe.

3. A vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alóli felmentést jelen rendelkezéssel minden hívőnek visszavonásig megadom.

4. A betegellátás, a gyóntatás és a rendkívüli áldoztatás tekintetében is mindenben kövessük az állami és egyházi járványügyi előírásokat. A rendkívüli helyzetre való tekintettel – szintén visszavonásig, azonnali hatállyal – lehetővé tesszük az általános feloldozás megadását a szokásos feltételekkel.

5. Oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinkben mindenben kövessük az állami előírásokat. A hatóságokkal mindenben működjünk együtt és legyünk figyelemmel az általuk adott általános irányelvekre.

6. A tavaszi bérmálásokról és a nagyheti szertartásokról később történik intézkedés.

Budapest, 2021. 03. 05.

Erdő Péter
bíboros, prímás, érsek

Hamvazószerda

Február 17-én, Hamvazószerdán reggel nem, csak este 6 órakor lesz szentmise. Hamvazkodásra csak ezen a napon van lehetőség, mivel vasárnap, az Úr napján nem végzünk böjti cselekedetet.

Hamvazószerda szigorú böjti nap, ami azt jelenti, hogy a 18 és 60 év közöttieknek 3-szor lehet étkezni, ezek közül egyszer jóllakni, és 14 éves kor fölöttieknek nem szabad húst enni. A húsfogyasztás tilalma Nagyböjt péntekjeire is vonatkozik.

Húsvéti üzenet

Elérkeztünk a Nagyböjt végéhez és a Húsvéthoz. Nem csak a Húsvét, de már a Nagyböjt második fele is különleges volt számunkra. Igazi Nagyböjt. Volt alkalmunk az elcsöndesedésre, volt alkalmunk az elmélyülésre, volt alkalmunk a lemondásra. Volt alkalmunk odafigyelni Isten hangjára is. Most nem mondhattuk, hogy nincs időnk, lehetőségünk. Most lehullhattak rólunk az eddig olyan ügyesen hordott álarcaink, amiket talán sokszor észre sem vettünk, mert már megszokottakká, természetesekké váltak. A lelkünknek olyan mélységei, rétegei tárulhattak föl előttünk, amikről elképzelésünk sem volt. A fizikain túl lelki krízist is megélhettünk, megélhetünk. Ez a helyzet új megoldásokat, újfajta gondolkodásmódot igényel. Most nem kereshetünk kifogásokat, mert nincs értelme, most nem tudunk halogatni. Itt ez a helyzet, ez a krízis, amivel meg kell küzdenünk.

Minden krízisnek van negatív oldala, azok a dolgok, amiket elveszítünk. Elveszítettük többek között az eddig jól megszokott életvitelünket, elveszítettük a – sokszor talán nem is éppen jó – szokásainkat, elveszítettük, hogy közösségben legyünk, közösségben ünnepeljünk. De minden krízisben van lehetőség is. Lehetőség arra, hogy valami újra tegyünk szert, valami újat tanuljunk meg, valami újat tegyünk a magunkévá.

Most erre vagyunk meghívva. Nem a veszteség miatti kesergésre, nem az önsajnálatra, nem a feladásra, hanem az újra. Isten most ezt kínálja föl nekünk, ezzel szeretne megajándékozni bennünket. Igazán kegyelmi időszakot élhetünk meg ezekben a hetekben, hónapokban. Most, hogy közösségben – legalábbis a megszokott módon – nem tudjuk gyakorolni a hitünket, alkalmat ad arra, hogy az egyéni hitünk mélyüljön, tisztuljon. Felszínre kerüljön, Ki is az, Akiben igazán hiszünk, Akire az életünket bízzuk. Most megtapasztalhatjuk, hogy az életünk irányítása tényleg nem a mi kezünkben van. Hiába akarunk görcsösen ragaszkodni ahhoz, most sincs értelme annak, hogy az életünk minden történését, eseményét meg akarjuk határozni.

Az apostolok nem tudták mi vár rájuk az Utolsó Vacsora estéjén. Érezhették Jézus viselkedésében és szavaiból, hogy valami lényeges fog történni, valami olyan, amire nem állnak készen. De nem tudták sem el-, sem kikerülni az elkövetkező eseményeket. Isten tervének, akaratának így lettek a részeseivé. Nem tudták, mi fog történni. A kereszttől is – János kivételével – elmenekültek. Nem tudtak azzal mit kezdeni, hogy Jézus meghalt, hogy nem az valósult meg, amiben ők a lelkük mélyén reménykedtek. Még az Emmauszba igyekvő tanítványok is ezen keseregtek Húsvét napján, amikor találkoztak és beszélgettek Jézussal, akit az út elején még nem ismertek föl. Az apostolok nem is remélték, hogy annak az eseménysornak, aminek a részesei lettek, nem Jézus halála a vége. Nem tudták, mi fog következni és féltek.

Valami hasonlót élhetünk meg most mi is, mint az apostolok a Húsvét előtti napokban. Nem tudjuk, hogy ez a helyzet, amibe nem akartunk belekerülni, ami új gondolkodás- és cselekvésmódot követel meg tőlünk, meddig fog tartani. Az igazi kérdés nem is az, hogy meddig tart és miért van, hanem az, hogy tudunk-e ezzel élni. Felismerjük-e, milyen új lehetőségeket kínál számunkra Isten ezen krízis által. Tudunk-e jól élni ezekkel a lehetőségekkel. Vagy csak kesergünk, sajnáltatjuk magunkat, a sebeinket nyalogatjuk, esetleg Istent hibáztatjuk, és közben nagyszerű lehetőségeket szalasztunk el, mert Isten nem úgy és olyan módon cselekszik, ahogyan azt elvárjuk Tőle. Ha ez a hozzáállásunk, akkor ennek az időszaknak nem lesz gyümölcse számunkra, akkor csak veszteségeink lesznek. Viszont ha engedjük magunkat Isten által vezetni, ha engedjük, hogy Isten megajándékozzon bennünket – nem úgy, ahogyan mi akarjuk és várjuk, hanem úgy, ahogyan Ő akarja –, akkor lesz értelme ennek az időszaknak, akkor Húsvét jelentése és jelentősége új részletekkel gazdagodik a számunkra, képesek leszünk Húsvét misztériumához közelebb kerülni.

Mi annyiban vagyunk jobb helyzetben, mint az apostolok voltak Nagypéntek estéjén, hogy mi tudjuk, ennek a nehéz időszaknak előbb-utóbb vége lesz. Éppen ezért a látókörünk nem csak a veszteségig terjed, hanem azon túlra is képesek vagyunk figyelni és nézni. És mivel erre képesek vagyunk, ezért az addig eltelő időt is tudjuk a saját üdvösségünk számára is gazdagító módon megélni. Sok lehetőséget és segítséget kapunk ehhez. Rajtunk áll, élünk-e ezekkel a lehetőségekkel. Rajtunk áll, hogy ezekkel a lehetőségekkel és segítségekkel élve képesek leszünk-e meglátni Húsvét fényét, a Világ Világosságát is ennek a most még sötétnek és félelmetesnek tűnő alagútnak a végén.

Azt kívánom mindenkinek, hogy Isten segítségével és most más csatornákon is megnyilvánuló kegyelmével mindannyian legyünk képesek erre, legyünk képesek ezzel az időszakkal jól élni, legyünk képesek ezáltal is gazdagodni és közelebb kerülni Istenhez. Így válhat ez az idei Húsvét igazán különlegessé, igazi ünnepé mindannyiunk számára. Ezáltal is megtapasztalhatjuk Jézus Krisztus föltámadásának mindent megváltoztató erejét és örömét.

Kegyelmekben bővelkedő és mindenkit megerősítő Húsvétot, a Feltámadás és a Feltámadott örömét és békéjét kívánom mindenkinek!

Bence atya

Hamvazószerda

Február 26-án, Hamvazószerdán csak este 7 órakor lesz szentmise.

Hamvazószerda szigorú böjti nap, ami azt jelenti, hogy a 18 és 60 év közöttieknek 3-szor lehet étkezni, ezek közül egyszer jóllakni, és 14 éves kor fölöttieknek nem szabad húst enni. A húsfogyasztás tilalma Nagyböjt péntekjeire is vonatkozik.